16. V�dl� tekintetek

- Akkor legy�l �jb�l v�mp�r, �s aki nem szimpatikus, �ld meg! – nevetett a f�rfi. – Ti�d lesz az �jszaka minden hatalma, ti�d lesz a bossz� �des �ze! Nos, hogy d�ntesz? H�t nem �ri meg az az apr� harap�s a nyakadon?

- Egyszer m�r megb�lyegezt�l – sziszegte Hermione. – M�g egyszer nem k�vetem el ugyanazt a hib�t! Egyszer m�r hagytam, hogy valami t�lem idegen ir�ny�tsa a tetteimet, most m�r �n akarom ir�ny�tani a sorsomat, ker�l, amibe ker�l!

- Nem �rtesz. �n egy v�laszt�s el� �ll�tottalak. Vagy �jra v�mp�r leszel, vagy meg�llek. Nos, �gy m�r k�nnyebb d�nteni?

- Mi�rt ragaszkodsz ennyire hozz�m? – Hermione nem �rtette a szitu�ci�t.

- Nem szoktam hozz�, hogy valaki m�sk�ppen cselekszik, mint elv�rom t�le. Neked felaj�nlottam egy kiv�lts�got, amit te visszautas�tott�l. Ezt nem t�r�m el senkit�l!

- Akkor pr�b�lj meg�lni. De nehogy azt hidd, hogy nem fogok v�dekezni! – Hermione szembefordult a v�mp�rral, �s szem�ben eszel�s t�z �gett.   

z

Hermione k�s�bb maga sem tudta elmes�lni Pitonnak, hogyan gy�zte le a v�mp�rt. Sok�ig dulakodtak, de legnagyobb seg�t�t�rsa minden bizonnyal a felkel� nap volt. A v�mp�r idegesen harcolt, mert kev�s ideje maradt, hogy elrejt�zz�n a f�ny el�l, ez pedig sebezhet�bb� tette.

Hermione p�lc�ja seg�ts�g�vel kez�t-l�b�t �sszek�t�zte, majd megv�rta, m�g az els� napsugarak a f�rfit �rik. V�gign�zte, nem kapta el a tekintet�t egy pillanatra sem, m�g a v�mp�r sz�nn� �gett a napf�nyt�l, majd fokozatosan sz�tm�llott.

A kupacot, ami h�tramaradt, sz�trugdalta, majd bes�t�lt az �p�letbe.

Hogyan hihette azt a v�mp�r, hogy elfelejti Parvati �veges tekintet�t? Hogyan merte felt�telezni, hogy � k�pes lenne �rzelmek n�lk�li �letet �lni, amikor m�sok szenved�s�b�l tartan� fenn mag�t? Hogyan merte ezt felt�telezni r�la?

A koll�giumban egy auror vezette abba a terembe, ahol a t�bbiek is v�rakoztak �jszaka �ta. Ahogy bel�pett, v�dl� tekintetek tucatjaival tal�lta szembe mag�t, �gy �rezte, mintha er�sen arcul csapt�k volna a gy�l�let�kkel.

- Meg�ltem – k�z�lte fak�n, miut�n egyenes tart�ssal Piton mell� l�pett, aki az egyik ablak mellett �ld�g�lt.

A mondatot az egyik auror is hallotta, �gy hamarosan k�rd�sek keresztt�z�ben tal�lta mag�t. Mindenre v�laszolt, de arra figyelt, hogy ne kelljen m�g egyszer t�rsai szem�be n�znie.

Az aurorok kimentek megvizsg�lni a maradv�nyokat, majd hosszan tan�cskoztak.

- Holnap visszautazhatnak a Roxfortba. �rtes�tett�k a koll�g�kat, hogy a vizsg�latokat azon a r�szen fejezz�k be addig, ahol az �n�k sz�ll�sai vannak – k�z�lte egyik�k a t�rsas�ggal. – Addig maradjanak ebben az �p�letben, semmilyen okkal se hagyj�k el. Felteszem, �gysem lenne kedv�k most kir�ndulni menni.

Mindenki f�sultan b�lintott, majd elindultak a szob�juk fel�.

Piton Hermione v�ll�ra tette a kez�t, �s a saj�t szob�jukba ir�ny�totta, egy sz�t sem sz�lva.

z

Hermione m�g mindig �lelte Pitont, mikor k�bult �lm�b�l fel�bredt. Amint be�rtek a szob�ba, zokog�sban t�rt ki, �s minden keserv�t a sokkolt f�rfira z�d�totta. Piton nem tudta igaz�n kezelni a helyzetet, �gy azt tette, ami az esz�be jutott: mag�hoz �lelte a l�nyt, had s�rja ki mag�t.

- K�sz�n�m – ny�gte ki, �s �l�sbe torn�szta mag�t.

- Ugyan m�r – motyogta Piton. – Most magadra hagylak, rendben? R�d b�zhatom a t�bbieket egy kicsit? Vissza kellene mennem Roxfortba, besz�lni az igazgat�n�vel. T�lem akarja hallani a r�szleteket. M�g nem tudja, mit mondjon a l�ny sz�leinek.

Hermione �gy tett, mint aki �sszeszedte mag�t, �s b�lintott. Csak akkor zokogott tov�bb, amikor egyed�l maradt.

A k�z�s �tkez�sen senki sem sz�lt hozz�, de egyfolyt�ban a h�t�n �rezte a tekintet�ket. A v�dl�, elit�l�, �get� tekintet�ket.

- Meg fogok �r�lni – motyogta maga el�.

z

M�snap visszamentek a Roxfortba. Ha Hermione azt hitte, nyugta lesz, t�vedett. M�g F�lig Fej N�lk�li Nick sem �llt sz�ba vele, a k�nyvt�rosn� pedig z�r�rakor megk�rte, hagyja el az olvas�termet, pedig eddig mindig hagyta, hogy ak�r �jjel is kedv�re olvasgathasson.

Nem �llt le vitatkozni, ink�bb meghallgat�st k�rt az igazgat�n�t�l.

Els�rta neki b�nat�t, �s enged�lyt k�rt, hogy a tan�t�s kezdet�ig hazautazhasson a sz�leihez. �gy �rezte, sz�ks�ge van a t�mogat�sukra, �s ny�r �ta nem is tal�lkoztak.

Minerva sem �gy viselkedett m�r vele, mint kor�bban, b�r � igyekezett elfogulatlan lenni, �s nem v�dolni t�ls�gosan. B�r ennek tal�n m�gis az elfogults�g volt az oka: Hermion�t mindig is jobban kedvelte, mint Parvatit.

Neville �s Luna – kiv�telesen – szint�n nehezteltek r�, �gy a saj�t lakr�sz�ben sem volt marad�sa.

- Nem hiszem el, hogy nem figyelmeztett�l minket, hogy egy v�mp�r j�rk�l a k�rny�ken! – vetette a szem�re Luna. – Tudod j�l, hogy miut�n v�gzek, a H�rver�n�l fogok dolgozni! Nem semmi cikket tudtam volna kanyar�tani abb�l, ha meginterj�volok egy v�mp�rt! – A l�ny szem�ben eszel�s f�ny �gett, l�tszott, egy �lomvil�gban j�r, ahov� nem �rnek el a j�zan �rvek.

- Akkor �rj Hermion�r�l, � is az volt egy darabig – aj�nlotta kedves�nek Neville, de ez az �tlet Hermione tetsz�s�t nem nyerte el.

- De gondolj bele! V�gre egy igazi cikket is �rn�nak r�lad, azok ut�n a sok �k�rs�g ut�n – lelkesedett most m�r Luna is. – �n meg�rn�m az igaz�b�l t�rt�nteket, nem tal�ln�k ki semmi…

- Nem – r�zta a fej�t Hermione, �s ezzel nem tett j�t a bar�ts�guknak. De nem akart m�g egyszer az �js�gokba ker�lni!

Az aznapi Reggeli Pr�f�ta m�r �gyis besz�molt a t�rt�ntekr�l, �s nem felejtett�k el megeml�teni, hogy � �s Piton tal�lt�k meg a testet, amit felett�bb gyan�s k�r�lm�nynek �t�ltek. Azt az �tletet is felvetett�k, hogy �k val�j�ban m�g mindig v�mp�rok, csak valahogy siker�l ezt eltitkolniuk a k�rnyezet�k el�l. Id�ztek egy kutat�t is, aki szerint Piton van olyan kaliber� bajital-mester, hogy feltal�ljon egy szert, aminek a seg�ts�g�vel v�mp�rk�nt is k�pesek - a napf�ny ellen�re is - nappalonk�nt kimozdulni a szabad �g al�.

z

Hermione m�snap, amikor sz�lei kij�ttek el� a p�lyaudvarra, a legsz�vesebben zokogva borult volna a nyakukba, de tartotta mag�t, m�g haza nem �rtek. Pr�b�lta k�m�letesen k�z�lni vel�k, milyen megr�zk�dtat�sok �rt�k a k�zelm�ltban.

Sz�lei igyekeztek meg�rt�en viselkedni, �s lelket �nteni bel�. Gyerekkora kedvenc �teleit f�zt�k neki, kir�ndulni vitt�k, a j�v�beli terveir�l faggatt�k.

Hermione m�r r�gen nem gondolkozott el azon, mi lesz vele a Roxfort ut�n, de most �jra ut�na olvasott, milyen lehet�s�gei vannak. Volt n�h�ny egyetem, amelyeknek titkos, speci�lisan var�zsl�knak �s boszork�nyoknak ind�tott szakjaik is voltak, ezek k�z�l szeretett volna v�lasztani. �gy gondolta, a lehet� legt�volabbi egyetemet v�lasztja Roxfortt�l – nem akart ann�l t�bbet tal�lkozni ottani ismer�seivel, mint felt�tlen�l musz�j.

Amikor lej�rt az otthon t�lt�tt n�h�ny nap, alig akart visszat�rni a Roxfortba.

z

- R�g voltam olyan boldog, mint azokon a napokon a sz�leimmel – mes�lte Pitonnak egy este, napokkal k�s�bb. – Persze azt�n mindig eszembe jutott, mi t�rt�nt a kir�ndul�son, �s mindj�rt elt�r�tt a m�cses – s�hajtott.

- Elt�r�tt a m�cses? Ez valami mugli kifejez�s?

- Igen. Annyit jelent, hogy b�gtem – s�rta el mag�t Hermione. Piton lemond�an s�hajtott, �s megveregette a h�t�t vigasztal�an.

Piton nem tudta, mit tegyen. � maga is megd�bbent a kir�ndul�son t�rt�nteken, de nem tudta ennyire a sz�v�re venni. Parvatit sohasem kedvelte, ezek ut�n mi�rt akadjon ki a hal�la miatt? V�mp�rok mindig is voltak, �s mindig is lesznek. V�gt�re, nekik is kell t�pl�lkozniuk! A var�zsl�t�rsadalom m�g j�l is j�rt, hogy a k�nnyen n�lk�l�zhet� Parvati esett �ldozatul, nem pedig valamelyik okos di�k.

- Kid volt neked ez a l�ny? – k�rdezte v�g�l Hermion�t�l.

A l�ny abbahagyta a b�g�st a meglepet�st�l.

- Hogy �rted ezt? Ez most k�lt�i k�rd�s volt, vagy komoly v�laszt v�rsz r�?

- Komolyan k�rdeztem. Kid volt neked Parvati, hogy ennyire sajn�ld? Bar�tn�d, t�voli rokonod, titkos szerelmed?

- H�lye vagy – h�zta el a sz�j�t Hermione, de m�r esz�be se jutott s�rni. – Egyik sem. Csak egy oszt�lyt�rs.

- Akkor mi�rt b�gsz majdnem k�t hete miatta?

- Mert meghalt! – Hermione m�r �gy n�zett r�, mintha k�t ceruza �llna ki az orrlyukaib�l^*. Piton feszengeni kezdett, hogy mi�rt van az, hogy ennyire nem �rt a n�k nyelv�n.– Tudod, Perselus, n�ha igaz�n irigyellek – folytatta a l�ny. – Neked olyan k�nny� az �let! Nem b�nk�dsz feleslegesen.

- M�sok ezt �rz�ketlens�gnek h�vj�k – pontos�tott Piton.

- B�rcsak �n is ilyen lenn�k! Nem zavarna semmi, csak �ln�m megszokott kis �letemet. Semmi sem z�kkentene ki, semmit�l sem boruln�k ki. Bel�m k�tszer annyi �rzelem szorult, mint k�ne – Piton megk�sz�r�lte a tork�t, mire Hermione pontos�tott. – J�l van, lehet, hogy m�g t�bb. Hogyan szabaduljak meg t�le? – k�rdezte, mintha csak a kugl�f receptje fel�l �rdekl�dne.

- Ez nem megy parancsra. N�zz v�gig annyi hal�lt, mint �n, �s el�bb-ut�bb megtanulod – adta a tan�csot a tan�r.

- Rendben. Tal�n elmehetn�k dolgozni egy k�rh�zba…

- Mit csin�lsz? – v�gott a szav�ba Piton.

- Megfogadom a tan�csodat – n�zett r� Hermione �rtetlen�l.

- H�lye vagy. Ironiz�lni pr�b�ltam. Az �rz�ketlens�get szerencs�re m�g nem osztogatj�k kil�ra. Te sohasem leszel olyan, mint �n.

- Majd megl�tjuk – intett b�cs�t Hermione, �s felpattant a fotelb�l, hogy a kij�rat fel� induljon. M�r majdnem takarod� ideje volt.

- Hov� m�sz? – emelte meg a szem�ld�k�t Piton.

- Akarod, hogy maradjak? – lep�d�tt meg a l�ny.

- Ter�pi�ra van sz�ks�ged, hogy megnyugodj. �n a birtok�ban vagyok egy m�dszernek, ami…

- Pofa be – k�z�lte Hermione kedvesen, mik�zben k�zelebb l�pett, majd megcs�kolta.

Piton �tkarolta, majd a h�l�szob�ja fel� ir�ny�totta l�pteiket. Hermion�nak esz�be sem jutott tiltakozni.

z

Piton reggel j�kedv�en �bredt, de meglepet�s�re egyed�l volt az �gy�ban. El�sz�r azt hitte, Hermione a f�rd�szob�ba ment ki, de azt�n megbizonyosodott r�la, hogy rosszul gondolta.

- Jav�thatatlanul ad a l�tszatra – nevette el mag�t, �s nem haragudott a l�nyra. Val�sz�n�leg nem akart lebukni a bar�tai el�tt, akik biztos �szrevenn�k, ha eg�sz �jjel kimaradt volna.

M�g vagy egy �r�t fek�dt, �s az elm�lt �jszak�n t�prengett. Ha az az �jszaka a ny�ron j� volt, akkor ez nagyszer�. Nagyon rem�lte, hogy Hermion�nak is tetszett, mert mindenk�ppen szerette volna folytatni ezt a gy�m�lcs�z� kapcsolatot. M�g sohasem volt �lland� kapcsolata, tal�n itt lenne az ideje, hogy azt is kipr�b�lja. Hermione nem t�k�letes n�, de jobbr�l aligha �lmodhat. Meg mi�rt is k�ne m�s? � az, aki elfogadja �gy, ahogy van. Ennyi el�g. A szerelem csak bonyol�tja a dolgokat – m�r ha egy�ltal�n a val�s�gban is l�tezik ez az �rz�s.

Mikor reggelizni ment a Nagyterembe, nem tal�lkozott �ssze senkivel, �gy egyed�l falatozott. Abban a pillanatban jutott csak esz�be, hogy m�snap megint k�vetkezik a v�mp�rk�ros id�szaka. Mint ahogy Hermion�nak is – tal�n hajland� lesz megint vele elt�lteni ezeket a kiford�tott napokat. R�gen sakkoztak egy�tt, m�g hetekkel a kir�ndul�s el�tt. De neki most els�sorban m�gsem a sakkoz�s jutott esz�be, mint olyan tev�kenys�g, amivel pomp�san el lehet �tni az id�t.

K�vetkezik: N�z�pontok

---------

* Itt Chaos egyik m�ve (azon bel�l pedig a felejthetetlen Albus Dumbledore) ihletett meg tudat alatt :D (A J�, a Rossz �s a B�jitaltan�r)